Hát... mint is mondhatnék.... nemszeretem időszakok járnak felénk. Felém. Ezért van az, hogy nagyon nagyon elhanyagoltalak benneteket mostanában.
Pedig tudom, sokan már nagyon várták, mi van Sodival és Zsetonnal az ádvetni időszakban.

Van egy jó hírem. Zseton hasmenése megszűnt. A koplaltatás nekem úgy megy, mint az ágyba szaharás. Csak telejsen eredménytelen. Kb, mint a saját diétáim annak idején... ( mikor még ilyen reménytelen dolgokba valaha is belefogtam.) De most az állatorvos mondta, ez rá a mentség. És nem nekem kéne koplalnom, hanem Zsetonnak. 
Nade nem is ez a lényeg.

Nagy várakozással készültünk a karácsonyra. Mivel két kezem van, és busszal járok nagyképűen, már nem érném be egy autóval... így mindennap boltba jártam az elmúlt 10 napban. És állandóan kaját vettem, almot, és néha fenyőfát.
Ez kb így nézett ki:

Aztán közben természetesen szorgalmasan készülődtünk.
Ez meg így nézett ki:

És végül KARÁCSONY lett.

Izgatottan csomagoltuk ki az ajándékokat. A koplalásra ítéltek mégis mit kaphattak a Jézuskától, mint kaját?! :D

És  a karácsonyban természetesesn a legfőbb varázsszó, amit mindenhol olvashatsz a mai napon, hogy BÉKÉS! Békés, boldog karácsonyt, meg áldott, békés ünnepeket. Eddig nem telejsen értettem, miért olyan fontos ez. De most már tudom...
ajánlom az 1+ gyerekesek tisztelt figylmébe... békés... 

de egy idő után különösebb segítség nélkül megunják, nyugi, nem kell mindig mindenbe belepofázni! :D

aztán még egészen át is szellemülnek...

és eljönnek a meghitt pillanataok is, és ez így van rendjén. Mert a szeretet ilyen. Megfér benne egy kis civakodás. Különben nem tudnánk értékelni, ha mindig minden tökéletes lenne...

BOLDOG KARÁCSONYT MINDANNYIÓTOKNAK!!!

szeretettel Sodi, és Zseton (aki azért nem bírta ezt a nagyon negédes boldogságot, így inkább kiszállt a képből... )