Rá kellett világítanom a helyzetkomikumra. Mert segítség nélkül nem értette meg.
Sodi rendszeresen az ablakban ücsörögve várja az arra érkező átutazó kollégákat, de ha arról beszélek neki, h testközelből megtapasztalhatja egy kistesó minden áldásos hatását , ha hozzánk költözik már nem akar hallani róla. Ma is azt mondta nekem, nem is kicsit illetlenül, hogy NYASGEM...
Nyilván rossz néven veszem ezt a fajta neveletlenséget, a mi családunkban bunkónak lenni nem divat, kérem.
De ilyenkor csak néz, és úgy csinál, mint aki éppen mással van elfoglalva...
Lényeg a lényeg, hogy azzal nem fog elérni semmit, ha egyáltalán nem hajlandó meghallgatni... és úgy csinál, mint aki süket...
És akkor sem engedek ebből, ha ketten fognak össze ellenem...
A hétévégén elmegyünk, és megnézünk egy dögös vörös kistesó jelöltet, és még nem adtuk fel telejsen az akt projektet sem: mert egy kopasz macska azért mégiscsak lehet, h meggyőzné Sodit ...
a hétvégén jelentkezem!